A lízing felfogására egymástól eltérő definíciókat alkalmazhatunk. Az angol „lease” kifejezés elsődlegesen bérletet jelent. A hitelintézetek elsősorban saját pénzkihelyezéseikhez hasonlítják, tehát ezek szerint a lízing egy különleges finanszírozási forma. A szállító szempontjából, aki a lízing tárgyat eladja, de még inkább a lízingbe vevő szempontjából, aki a futamidő végén a tulajdonjogot megszerzi, a lízing speciális kereskedelmi eszköz.

A klasszikus közgazdasági értelmezés szerint a lízing olyan üzletfajta, amelynek során a lízingbe adó azzal a céllal vásárolja meg a lízingbe vevő által kiválasztott jószágot, hogy annak használatát a lízingbe vevőnek díjfizetés ellenében adott időre átengedje, egyben lehetőséget teremt számára, a futamidő lejáratával a jószág a tulajdonába menjen át.

A lízingügylet szereplői

A használati jog átengedésével a lízingbe vevő a használattal járó kockázatot is vállalja, de az ebből erdő haszonszerzés a vevőt illeti meg. Ennek megfelelően a lízingnek három fő szereplője van, a lízingbe adó, lízingbe vevő, és a szállító. Napjainkban a klasszikus lízing mellett több lízingfajta jelent meg, de alapvetően bármelyik levezethető az eredeti meghatározásból.

A lízing ügylet sémája:

A lízingügyletnek három vagy két szereplője lehet. Előfordul olyan konstrukció, ahol a kereskedő és a lízingcég különválik, máskor ez a két résztvevő ugyanaz. Az első esetben a kiválasztott lízingtárgyat a kereskedő ajánlotta fel, vagy a másodikban, az ügyfél által meghatározott lízingcég vásárolja meg, és a lízing ügylet a cég és az ügyfél között folytatódik. A lízingcégek jelentős részben bankok leányvállalatai, illetve autógyártók önálló pénzügyi szolgáltatói.

Melyek a lízing előnyei?

• nagyobb értékű eszközt is megszerezhetünk úgy, hogy a teljes vételár kifizetése helyett havi lízingrészletet fizetünk, munkába állíthatjuk az eszközt és a működésével elérhető többlethaszonból a futamidő alatt saját maga termeli ki az árát

• a technikai, műszaki változásokat követni tudjuk, folyamatosan hozzájutunk a legkorszerűbb eszközökhöz (akár egyik lízingügyletből átlépve egy újba)

• adott fejlesztések pénzügyileg jól elkülöníthetőek, tervezhetőek és mérhetőek

• a bankoknál hitelképtelennek minősített, valamint induló vállalkozások is finanszírozni tudják beruházásaikat

Lízingfajták

A lízingnek két alapvető fajtáját különböztetjük meg, a pénzügyi (finanszírozási), és az operatív (működési) lízinget. Az összes lízingtípus ezek valamilyen speciális változata, vagy átmenet a kettő között. A magyar jogszabály valójában az operatív lízinget nem nevesíti, ezért csak közgazdasági kategóriaként használjuk.

Pénzügyi lízing esetében a lízingbe adó a lízingbe vevő által megjelölt szállítótól, a vevő által kiválasztott jószágot megvásárolja, és neki díjfizetés ellenében határozott idejű használatra átadja. A fogalom nagyon hasonlít a klasszikus lízing értelmezéséhez (pénzügyi, és kockázati sajátosságai alapján hasonlít a hitelezéshez, illetve a beruházás finanszírozáshoz).

A lejárat után maradványértéken (jövőbeni értéke ebben az esetben jelképes) a lízingbe vevő megvásárolhatja. Erre a lízingre a teljes amortizáció jellemző, mert a felek a lízing futamidejét úgy választják meg, hogy azt teljesen le lehessen írni a költségekből (az amortizációs szabályoknak megfelelően).

Az operatív lízing közgazdasági értelemben azokat az ügyleteket jelenti, amikor a lízingbe adó a tulajdonában lévő jószágot a lízingbe vevőnek meghatározott időre díjfizetés ellenében használatra adja, de a futamidő lejártával köteles visszaszolgáltatnia a lízingbe adónak. Ebben az esetben nem kell a használatával járó összes költséget fizetnie, hanem megoszthatják a felek egymás között. A futamidő végeztével a lízingbe adó a lízingtárgyat újra lízingbe adhatja, vagy akár el is adhatja.

Az alapvető eltérés az előző lízingfajtától a lízingbe adó és a lízingbe vevő szándékában rejlik. Itt a lízingbe adó a lízing tárgy tulajdonjogát nem kívánja megszerezni, csak a használatára van szüksége.

A lízingtársaságok a lízinget lízingtárgyak szerint is csoportosíthatják:

• Autólízing, géplízing

• Ingatlanlízing

• Export-, és importlízing

• Különleges lízingfajták

A különleges lízingfajták felsorolásánál csak néhány alapvető típussal foglalkozunk:

Visszlízing

A direkt lízingnél a lízingbe adó egyben szállító is, ebben az esetben a lízingbe vevő a szállító. Tehát a visszlízing a visszhitelhez hasonló olyan konstrukció, amikor valaki valamilyen (saját) jószágát eladja egy lízingtársaságnak, majd azt azonnal lízingbe is veszi (likviditási problémák miatt szüksége van pénzeszközökre).

Allízing

A lízingügyletekbe is bekapcsolódhatnak bizonyos közvetítők. Ennek a különleges esete az allízing, amelynél a lízingbe vevő a lízingtárgyat továbbadja egy másik lízingbevevőnek. Természetesen az eredeti lízingbe adó beleegyezésével. Ezt a lízing fajtát refinanszírozási, vagy kockázat-megoszlási céllal alkalmazzák a gyakorlatban.

Szolgáltatási lízing

A szolgáltatási lízing nevében hordozza az ügylet lényegét: a lízingbe adó a szerződésben a lízingtárgy használatával kapcsolatban számos szolgáltatást magára vállal. A szolgáltatási lízing célja, hogy a lízingtárgy teljes fenntartását a lízingtársaság koordinálja. Ezért a szolgáltatásokért a lízingbe vevőnek nem kell közvetlenül fizetnie, ezt a lízingtársaság egyenlíti ki a partnerei felé. Ez a szolgáltatás egyáltalán nem drága a lízingbe vevőnek, mert a lízingtársaság a nagy forgalom miatt kedvezményeket kap (pl.: a gépjárművek lízingelése esetén ez általános gyakorlat).