Autóhitel THM (Teljes Hiteldíj Mutató)

Az egyes autófinanszírozási konstrukciókat csak az úgynevezett belső megtérülési ráta (belső kamatláb) kiszámításával lehet megfelelően összehasonlítani. Nem vezet helyes eredményre például az a megközelítés, amikor nem azonos törlesztési ütemezésű autóhitel konstrukciók kamatlábát vagy összes többletköltségét hasonlítjuk össze, de az sem, ha a kezelési költséget egyszerűen hozzáadjuk az összes kamathoz.

A helyes eljárás az, ha figyelembe vesszük a pénzösszegek időbeliségét, vagyis azt, hogy az adott pénzösszeg kinek a számára és mennyi időn át hajt hasznot. Egy ma kifizetett pénzösszeg összes jövőbeni kamatát a kifizetéskor elveszítjük (azaz átengedjük más számára), ezért a ma kifizetett/elköltött pénz hátrányosabb számunkra, mint egy későbbi kifizetés.

Mivel a belső megtérülési ráta (a belső kamatláb) kiszámítása általában komoly nehézséget jelent, ezért a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény – a fogyasztók védelmében – szabályozta az összehasonlító mutató kiszámításának módját. Ez alapján adták ki a 41/1997. (III.5.) számú kormányrendeletet, amely egyértelműen rögzíti, hogy a pénzügyi intézményeknek milyen egységes számítási módszer alapján kell közzétenniük az autófinanszírozási konstrukcióik teljes éves hiteldíj mutatóit (THM).

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a THM nem ügyleti kamatláb, hanem egy olyan mutatószám, amely alapján a fogyasztó is el tudja dönteni, hogy melyik autófinanszírozási konstrukció olcsóbb a számára. Két autóhitel konstrukció közül ugyanis mindig az jelenti a kisebb terhet, amelynek a THM-je kisebb. A THM számítás módjára vonatkozó előírások már azt is kötelezően előírják, hogy a deviza alapú konstrukciók THM-jében figyelembe kell venni a devizában nyilvántartott tartozás, illetve törlesztőrészletek forintra történő átszámításához alkalmazott eladási és vételi árfolyam különbségét is.

Fontos, hogy a THM-et ne keverjük össze a kamatlábbal vagy más hasonlónak látszó mutatószámmal, és mindig az azonos módon számított THM-eket hasonlítsuk össze. Azt is érdemes azonban figyelembe venni, hogy bár a törvény célja az volt, hogy minden költségtényező megfelelően, az időbeliség figyelembevételével kerüljön bele a mutatóba, a THM mégsem tartalmaz minden valós költségtényezőt. Ennek az az objektív oka, hogy vannak olyan, a finanszírozási szerződés megkötésekor előre nem kalkulálható – és előre meg sem becsülhető – költségek, amelyeket a szerződő felek kénytelenek a szerződésben rögzíteni.

Ilyen például a referencia kamatláb esetleges változása, a deviza alapú konstrukcióknál maga a devizaárfolyam változása, stb. A THM tehát csak a szerződéskötés időpontjában ismert kamatokat és egyéb költségeket tudja figyelembe venni. Ennek ellenére ez a ma ismert legjobb módszer a különböző autófinanszírozók különféle konstrukcióinak összehasonlítására.