Autókereskedelem és a rendszerváltás

Bizonyos kor felett szinte mindenki emlékszik rá, hogyan zajlott az autóvásárlás a szocializmus idejében. Ezekben az időkben óriási és folyamatos volt a hiány az autópiacokon.

Az 1955-ben aláírt KGST egyezménynek köszönhetően lehetővé vált az országok szakosodása, s mint tudjuk, Magyarország az autóbuszgyártásra szakosodott. Ennek következtében személyautókhoz juthattunk hozzá, amiért cserébe buszokat exportáltunk. A kereslet viszont sokkal nagyobb volt, mint a kínálat. Egy hírben az olvasható, hogy 1988 végén 360 ezer vásárló várta, hogy átvehesse autóját, holott Magyarország abban az évben csupán 124 ezer személygépjárművet importált.

Az autókra egyre többet kellett várni, a várólisták ezzel együtt egyre hosszabbak lettek, valamint ezt a listát egyre több gépkocsi kerülte ki. Másik dolog, ami bosszúságot okozott a várakozó vásárlóknak, hogy mire megkapták az autójukat, annak ára jelentősen emelkedett. Tíz év alatt az autók árát tízszer emelték, ami jelentős pluszköltséget jelentett a vásárlóknak. Ezek után már az okozta a legkisebb gondot, hogy a gépkocsi nem olyan színben érkezett meg, amit a vásárló megrendelt. Ezekben az időkben fordulhatott elő, hogy a használt autóhoz drágábban lehetett hozzájutni, mint az újhoz, ugyanis arra nem kellett éveket várni. Sokan üzletet is csináltak ebből. Másik gyakori módszer volt, hogy aki megtehette, egyszerre több autót rendelt, majd a kiutalásokat jelentős haszonnal, a határidőhöz közeli időpontban továbbadta. Ilyen módszerekkel lehetett rövidebb időn belül autóhoz jutni.

Természetesen a kínálat nem volt ekkora, mint manapság. A választék mindössze pár márkára volt korlátozva. Kapható volt Lada, Trabant, Skoda, Wartburg, később Aro és Dacia, valamint olykor egy-egy nyugati márka is, mint Opel, Volkswagen, Fiat vagy Renault. Sokan külföldre mentek, hogy előbb jussanak autóhoz, ráadásul olyan márkához, amilyenhez szeretnének. 1989-ben kezdtek nyílni a nyugati márkájú használt autó kereskedések. Ezekben viszont csak olyanok vásárolhattak, akik rendelkeztek konvertibilis valutával. Itt már olyan márkákhoz is hozzá lehetett jutni például, mint a Ford, Opel, Suzuki vagy Nissan. Emellett nemcsak alapfelszereltségű kocsikat lehetett beszerezni, hanem már extra igényekkel is élhetett a vásárló.